2008. november 9., vasárnap

lopás

Szombat délelőtt ellopták a bicajomat. Gyerekülésestül, Csenge sisakja meg a kormányon. Bejött egy dzsipó, és kitolta, 10 perccel azután, hogy elmentünk otthonról. És pont nem volt otthon más sem nagyon. A postára mentünk, meg jáccótérre. Annyira lebetegetítette a hétvégénket, hogy nagyon.


Totális depresszióba süllyedtem. Nagyon fájó pont, márcsak azért is, mert valaki be tudott jönni. A szomszédokkal ez volt a téma, kihegyezve arra, hogy télleg nem tudunk mit tenni ez ellen. Riasztó? Mindent zárni? Kamera? nyilván jobban figyelünk, de a há eddig is figyelt. Elmentünk a rendőrségre is, de az is csak egyfajta lezárás, hiszen eredménye nem lesz.


Úgyhogy dühöngtünk, járőröztünk, de maradt az űr. Nincs mese, mindent vinni kell a pincébe. Pedig ez működött most 4 évig, hát most nem. Mindenféle megoldást és össze-esküvés elméletet kitaláltunk, de talán a legjobb lesz aludni rá párat.


Nagyon, nagyon szomorú vagyok. Csalódtam az emberiségben. :)

2008. november 7., péntek

pusziháború, megállomás

nagyon jól telnek hétköznapjaink. Csengének rendeződött az ovi is, két hete minden nap kés-a-vajban bemenetel van, sokat mesél a nap történéseiből is. Reggel itt is sokan köszöntik, nagyon mókásak ezek a reggeli reakciók minden gyermektől. Van itt homlokösszeérintés, pfrfprfpr-zva őrültködés, kukucs stb.
Reggel már odamenet megmondja Csenge, hogy fog-e nyüszögni kicsit, egyre többször mondja, hogy nem fog nyüszögni sem. Tehát valszeg kint van a nehéz időből.


Esténként is egyre viccesebb minden, új szavak, nóták, mondókák jönnek. Lefekvéskor szokott lenni nagy móka, amikor összeválogatásra kerülnek az alvótársak, meg jön a bújócska, a pusziháború. Előtte rengeteget szaladgálunk a házban, iszonyatos kergetőzés, repülőzés van, akár 200 métert is szoktunk szaladni egy este.


Ami nem vicces, hogy Csenge már rendszeresen felébred valamikor hajnalban (4-5 körül), de legalább már eltűnt az ordítás, a hiszti. Nem tudjuk, mi történik, Csenge dübögésre, zajokra hivatkozik, de ha helyet cseréltünk, én simán tudtam ott aludni, pedig én éber vagyok.
A másik a büdös. Minden, ami nem kell, nem teccik, az büdös. Eddig büdösszaros volt, de utóbbi darabot erőszakkal eltüntettük. De a büdöst nem lesz egyszerű, mert minden és mindenki lehet büdös. Mongyuk nem gáz, valszeg minden gyerek talál egy ilyen kifejezést, ami eléggé frappánsan alkalmazható.

2008. november 2., vasárnap

október

októberben próbáltuk azt csinálni, amit szeptemberben. sok jáccóteret látogattunk, de kevesebbet utazgattunk. meghúztuk magunkat, készültünk a tetőmelóra, ami ugye várhatóan igen drága lesz ahhoz képest, hogy mennyink van.
Ahogy írtam, az ovival való "küzdelem" volt az október, Csenge szinte alig hiányzott, végigtoltuk. Jó volt, küzdős volt. Pár képszösszenet mobilról.