március végén

Just for the record...

pápá kisegér

Igen régóta szenvedett,  de amikor először gondolatban temettük,  utána feltámadt. És élt máig,  kicsit megtekeredve,  kicsit furcsán.  De valszeg nagy betegséget röhögött ki. 
Nyugodjék békében! 

március 15

Mínusz egy. Nem megyünk sehova ma. :)

kakaós csiga

Lábujj sztori

Ma volt fogadóóra. Nagyon laza volt Gabi néni, nem is adott idôpontot, ki kelllett várnom egy lukat. Elmondta tök jókedvûen, h Csenge nagy játékos, szinte minden derogál neki, ami nem hagyja ülni a hercegnôi székben. Mindent kimagyaráz, kitalál, hogy ne kelljen. Úgyhogy ezen kell reszelni otthon sokat. Gabi néni aszonta, még nincs gáz, még engedni fogja, és hogy el fog múlni. Annyira meggyôzô, hogy megnyugodtam.

Aapvetôen elmondta, h nagyon jól érzi magát a gyerekekkel, hogy hihetetlen jó fejek, nagy egyéniségek. Errôl jutott eszébe a sztori, amit már az egész suli ismer, és hogy évkönyvgyanús.
Órán, számolnak. Egyszer Csenge elkezd ijedten pityeregni, hogy:
- Gabi néni!
- Mi a baj, Csenge?
- azt hiszem, leesett a lábujjam!
Osztály döbbent csend, Gabi néni gondolja, Csenge hát nem néz ki leprásnak, de semmiképpen nem szabad röhögni!
- Csenge, hát nézzük meg.
Cipô le, felismerés:
- Nem is esett le, csak kilyukadt a zoknim!
Eztán még sokan kérdezték, hogy ugye megvan, vagy leesett télleg. Nagyon vicces. A hercegnô, akinek még nem volt lyukas zokni a lábán.... :)