Az utolsó két nap már zseniális volt. Már ment a közös játék, olyanok voltak, minta kisangyalok. A kocsiban is rerndesen viselkedtek, Kecsón meg otthon pedig rettenetesen jót mókáztak az ágyon: ugrálás, zuhanás, és sok-sok röhögés. Mi meg néztük, és mi is röhögtünk. Pár nappal ezelőtt még nem gondoltuk volna, de ekkor már úgy gondoltuk, hogy akár már össze is költözhetnénk. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése