napi szólás

ma megint meccs vót, Csenge meg: "Apa, elvarázsollak, hogy ne menj meccsre!". és előkapja a varázspálcáját, és jól megkörözi felettem. Szarul is jáccottam. :)

Mamának meg: "Ha kicsi leszel, akkor ráülhetsz a sámlimra!". Ez zseniális.

napi ügyek

mostanában Mamus sokat ügyködik az esküvőn, főleg a meghívón. Mondtam én, hogy túl nagy felhajtás az esküvő.
A bölcsiben meg botrány is volt, mert Nagyika elmondta otthoni kirohanásomat pár szülőek, így a szülői értekezleten a fő téma az volt, hogy mi alapon mondja azt apuka, hogy a gyerekek csúfolják Csengét, és nahát az meg már minden határon túlmegy és rosszul esik, hogy az is felmerült , hogy kivesszük Csengét a bölcsiből.
Persze otthon azt mond az ember, amit akar, de azt nyilván nem a széles nyilvánosságak szánja. Mindenesetre ment az idézgetés, a szavakon való csámcsogás, és a világ egyik legégőbb helyzetével találtam szembe magam. dadogtam, magyarázkodtam, de valszeg már sosem lesz olyan a bölcsi, mint eddig. merrt a dadusok - teljesen jogosan - nem fognak bennem/bennünk bízni már soha többet. De most mit mondjak, azt nem akartam leplezni, hogy igenis szoktam anyázni, ki szoktam engedni a feszkót. Megjegyzem, utána több szülő is jött hozzám panaszkodni a bölcsire, a dadusokra, de nekem semmi gondom nincs. Csak hazamentem egy kurvaszar reggel után, hogy elutazzunk Sopronba, és ki kellett engedni...

Nem tudom, hogy ezzel függ-e össze az, hogy miközben Marika néni azt mondta korábban, h Csenge maradjon, a bölcsivezető néni ma azt mondta, hogy Csenge oviérett, és menjen oviba. Ezzel nem is lenne baj, mert inkább az oviban duplázzon. Ott több a program. :)

kiscsirke alszik

az utolsó tv-s esti mese, amit Csenge tol, az a kiscsirke meg a kislabda. nagyon gyermeteg a mese, de vicces, és nagyon alkalmas lenyugodni. viszont érdekes jelenséget tapasztaltunk: a mese végén a kiscsirke mindig lefexik aludni, és ekkor Csenge vadul elkezd sírni.
Jobban megnéztük, és valóban annyira egyszerű az animáció, hogy a kiscsirke alvás közben pont úgy néz ki, mint egy halott csirke. Semmi párna, semmi takaró, így aztán hiába magyarázzuk a kiccsajnak, hogy kiccsirke alszik. 10 percig levegőt alig kapva kérdezgeti, hogy "hol a kiscsirke?", és habár nem mondja ki, de arra gondol, hogy szegény kiscsirke meghalt. Még ha nem is tudja, hogy az mit jelent.
És ez nagyon furcsa dolog. Annyira keservesen sír szegénke. szar is az, amikor az ember szembe kerül a halállal.

valami történt

merthogy Csenge pár hete nagyon fogékony lett másokra, egyszerűen bárkivel elvan bármennyit. vagy nem volt alkalma eddig, vagy nem vettük észre. De egyre határozottabb, megmondja, mit akar, és nincs mese sem. Szomszédokkal i egyre közvetlenebb, simán megszólít bárkit, és mesélget, kérdezget.
emellett vadul elkezdte visszamondani azokat a dolgokat, amiket mi mondunk neki. eddig is mondta, de most már mint egy diktafon. jó éjszakát neked is, álmodj szépeket. menjél apa egyedül aludni.
no meg azok a "költések", amik jönnek. amikor mondja a versikét vagy énekel, és nem tud 1-1 szót, akkor kipótolja azzal, ami elsőre jön. így alakultak ki a pisztációóóleves, injekciópapír szavak, illetve a "Télapó, baj van, hó a subája..." nóta. Néha könnyesre röhögjük magunkat, annyira vicces dolgok jönnek ki a kiccsaj száján. Egyébként nagyon jó ez az időszak, nagyon jókat zsiványkodunk, táncolunk, beszélgetünk, ugrálunk.
számomra az utóbbi napok legdöbbenetesebb párbeszéde ez volt, miután elmeséltem neki a kis dínó aznapi kalandjait lefekvés előtt, amely nagyon szép véget ért (mama hintát csinált, hintáztak, stb., elfáradtak, aludtak):
- Apa, én nem szeretlek.
[döbbent csend]
- De Csenge, miért?
- Mert nem vagy vicces.

persze mindig én vagyok a viccces, de hát zabálnivaló. :)