miután hazajöttünk Tiszafüredről, Zalán erősen taknyos lett. Igazán már napok óta érezhető volt, hogy szuszmák, de mikor visszajöttünk, bevadult. Persze hurcolásztuk mindenhova Füreden: vacsizni, spa részlegbe, föl-le.
Most folyik a taknya, persze mivel fexik, ezért hátra, be. Ettől meg hörög és szörcsög (jáccótéri felirat ugye: kedvencem a hörcsög, ha rálépek, szörcsög). De csúnyán. A dokinő egyelőre telefonon ad utasításokat, most éppen valami olyan vény nélküli köptetőt kap a srác, amit csecsemő is kaphat.
Megnyugtató, hogy eszik rendesen, emellett abszolút és továbbra is jókedélyű. Mosolyog, somolyog, és a körülményekhez képest egész jól vakkant is. Vadul kerekedik a feje is, és mostanság a haja is konyul, mert már olyan hosszú. És vállon (nem fekve) nagyon Csengét formázza, pont olyan buggyant meg bóbita.
Azért aggódás az van. Nekem ez a hörgés a gyengém, nekem volt rohamom már, tudom, milyen, amikor nincs levegő. De Zalán tojik rá. Szerencsére. Még mindig röhejesen egyszerű vele. Na majd meglátjuk, ha elönti a családot (engem, és Csengét egy kicsit) az influjenza. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése