fog

A változatosság kedvéért ma Csenge miatt fogfájással hívták Mammát. Persze itthon egyáltalán nem fájt a foga, a hasa se, előbbi fogmosás után, hogy-hogy nem, lefekvés előtt pont. Gyanús, minimum. Mammáék beszerveztek fogorvost Kecsóra szerda este, hát nemtom, szerintem a fog ígyis-úgyis bukó, felesleges ezért lemenni. Mindegy. Tervezési időszak van, így lehetőség van leírnom, hogy mit miért nem óhajtok, pontosabban nem hatékony bizonyos dolgok halmaza, amelyet nekem kell csinálnom. No nem azért, mert szeretném, vagy mert eredendően az én feladatom, hanem pusztán azért, mert más nem hajlandó. Ugye kire lehet feladatot osztani? Arra, aki egyébként is dolgozik, no meg aki egyáltalán létezik. Ezáltal a szorgalmasabbak folyamatosan terhelődnek le, míg a lógók még inkább lógnak, a szakadék nő, a tökömkivan meg a leszarom érzés pedig az egekben. A cseszett sok frankó míting miatt (ahol újabb feladatokat osztogatnak, ingyen) dolgozni sincs időm, már csak köszönni járok be az irodába. De én dolgozni akarok. Na mindegy, csak jól fogalmazzam meg. :)