2012. január 25., szerda

pepita

Reggel Csenge jelezte az ovi előtt az utcán, h egyedül megoldja a beadását az oviba, mint egy nagy iskoláslány. He, mondom, hát mér ne. És frankón felment, átöltözött, elpakolt. Büszke vagyok a kis tudatos csirkémre. :) Persze aztán felmentem suttyomban ellenőrizni, a pólóját csúnyán begyűrte a zsákba, de ez belefér. :) Amíg vártam lent, addig Zsigáék jöttek, az anyukája nagyon sírva ment az utcán is. Láttam, hogy nagy a baj, egész nap nyomasztott, este tudtuk meg Csengétől, hogy meghalt Zsiga kistesója, egy évesen. Nagyon durva. Féltem, hogy ilyen nagy a baj, és bizony az lett. Nem is tudom, hogy egy ilyet hogyan lehet elviselni. Ne is tudjam meg.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése