Karácsony

Végre Andi hazajön. Úgy engedte a munkája, hogy sok időre hazajöhessen. 23-án jöttek Emillel, és végül lefáradás miatt 31-én mentek vissza. Szerintem a gyerkőcöknek hihetetlen nagy élmény volt, nekünk szülőknek kicsit fárasztóbb, ámde hasznos is. Mindenesetre az biztos, hogy nem hagyhatjuk, hogy évente egyszer találkozzunk sok időre, mert így túl sokáig nem látjuk egymást. Emil már az állomáson nagyon örült nekem, ahogyan én is nekik.
 

Itthon egy éjszakát voltunk csak, ekkor Andi meg Mamma feállították és feldíszítették a karácsonyfát tökegyedül. Reggel így ébredtek a gyerkőcök is. Emil jóval korábban kel (mert korábban is alszik el), ez Csengéree is jó hatással volt, gyermekhangra Csenge is jóval hamarabb ébred. A padlás vizsgálata után Kecskemétre mentünk, ahonnan csak 28-án jöttünk visza.
 

24-én este Krisztóék nélkül karácsonyoztunk, volt soksok ajándék, nagyon sok meglepetéssel. Nagyika tőkeinjekciója megtette a hatását. Este még kis hó is esett, viszont az esti elalvás kapcsán a gyerkök nagyon zsiványok voltak. Nagyon jókat ugráltak, kiabáltak, játszottak is. Kevesebbet veszekednek is, Andi rendre utasítja ilyenkor Emilt, de Csenge enélkül is keményen ragaszkodik dolgokhoz. Viszont amikor nem tárgy birtoklásáról van szó, hihetetlenül aranyosak. Emil ízlelgeti a szavakat, Csenge pedig tanítgatja (Emil, azt ne fogd meg, mert szúr stb.). Ebben a 2 napban rengeteget zabáltunk (iszonyat mennyiségű sütemény volt), voltunk kicsit jáccótéren is, meg a belvárosban is. De igazándiból az egész város halott volt, semmi sem volt.
 

26-án Andiék lementek Szegedre a régi haverokhoz. Mi meg Kécskére mentünk a szokásos családi ebédre, de ott teljesen más volt, mint szokott. A fiatalok már nem fiatalok, Atának meg Gyurónak nagyon jól megy, de ennyi. Mamma még mindig nagyon érzékeny arra, ha Főnökék tisztességesen berúgnak.
27-én Kecsón próbáltunk haverokat látogatni, de csak a banda fele volt meg.
28-án Szegedre mentünk, ott ugyanez volt a helyzet. Rasiéknál volt kis összejövetel, de eközben zajlott Erzsiékkel is a találka, így eléggé felesre, villámlátogatásra sikeredett. Csenge Ferkóval most nagyon elvolt, Andris is vicces volt, Mesi meg megijedt tőlem. Aztán még találkoztunk Jocóékal is, Nellikkel is, szóval nagyon jó volt látni Szegedet, főleg a régi szegedieket is.