2009. február 28., szombat

hogyan lehet 3 nap alatt egy évet öregedni?

tök egyszerű. légy terhes, és előbb-utóbb valamelyik csodaorvos megoldja pár mondattal.

már a múltkor is ez volt, Csengével. Hogy milyen rosszul fejlődik a pocakban, milyen kicsi lesz, nézzük má meg az agyának az oxigén-ellátását. Hú. De dúrva. 50 cm, 3,25 kg. Két héttel hamarabb. Ez bazmeg deviancia.

Na most ugye második felvonás. Újpesti Szülőotthon over, SZTK-ban meg orvos paréj telefonban ("jöhet ide, de úgyis átküldjük a MÁV Kórház-ba". miért is?). Nem baaj, megyünk MÁV-ba, legalább időpontot lehet kérni, szuper dolog, weboldal, minden. Mamma egyedül elmegy, mert Csenge beteg ugye, mi meg nem kísérjük el, hiszen kismamák közé csak nem megyünk. Na, Mamma sírva hív utána, h bárcsak nem ment volna el, hogy jaj, vastag a nyakiredő. Én mondtam, h vigyázzunk, ez ugyanolyan para, mint a múltkor. A rendszer akkor életképes, ha mesterségesen kamuvizsgálatokat generálnak, ekkor ugye mindenki 3szor annyit tölt a rencerben, ergo a rencer elengedhetetlenebb lesz, fontossá válik. Szóval nyugi. Visszahívták csütörtökre is, ugyanoda. Gyanúúús.

Elmentünk, remegve, összetörve, felkészülve mindenre. Vártunk 3,5 órát (!!!!!!!!), mire bekerültünk. Doki rendes, gép szar, szidja, aztán ugyanazt méri, mint tegnap a másik. Ugye az opciók, amiket már tudtunk pontosan: szúrás pocakba (1% vetélési esély, 100%-os infó), genetikai vizsgálat vérből és uh-val (0 vetélési esély, 85%-os infó, kb. 30 eFt egy burzsujklinikán). Ráadásul véletlenül a doki is pont ebben a genetikai intézetben praktizál, amit kinéztünk neten. Hö. Könyörgés, vastag pénztárca ütögetése a telefon mikrofonjához, tehát másnap Budán kezdünk.

Odamegyünk, nincs időpontunk, de majd besúvasztanak. Kulturált, erősen, gyereknek játéksarok, felnőttnek Esküvő magazin meg plazmatévé. Tök keveset várunk, Mammát vérvételre hívják. Utána sem várunk sokat, mehetünk uh vizsgálatra. Nekem óriás plazmatévén mutatják, kényelmes fotelben. Közröhej. Mérési eredmény még rosszabb (2,5-2,7). Szupi. Viszont orrcsont megvan, combcsont szép hosszú. Kimegyünk (a dvd-vel meg a nyomtatott fotókkal, amiket a kezünkbe nyomnak), várogatunk. Itt ugye megvan a vérvizsgálati eredmény 1 óra alatt. Vad. 1 óra alatt. Nem egy hét. Meg három. Megvárható, csókolom.

Aztán szólítanak. Remegünk, durván. De az eredmény nagyon jó: 1:1700-hoz az esély a Down kórra. Ez nagyon kicsi. Ezáltal ugye nincs szúrka, mert nagyobb lenne az esélye, hogy egészséges gyerek megy el, mint hogy beteg az gyermek. Így most még izgulhatunk pár hétig, hiszen az AFP vizsgálat meg egy "kárdiológiái" ultrahang vizsgálat lesz a tuti, ergo a 18-20. hétig még simán hetente egy negyedévet fogunk öregedni.

Viszont többet rendelőbe nem megyünk ilyen állapotban. Egy ilyen helyen 5-10 eFt egy komolyabb vizsgálat, és vér tekintetében az eredmény megvan egy óra vagy 1-2 nap alatt. Ráadásul vannak szuper ákciók, egyetfizet-kettőtkap jelleggel. :)

http://www.gendiagnosztika.hu/

rendelés - ahogy kellene

Valamikor egy hete volt, hogy elmentem a Visegrádi-ba, de az pont olyan volt, mint régebben, felújított, de azért, na. De nem rossz. A röntgenre szokás szerint bő fél órát várni kellett, de ezen kívül gyors. Onnan küldtek át a Béke téri rendelőbe, a másik 13. kerületibe. Na az régen durván igénytelen volt, hétemeletes panel.

De most már az fura volt, hogy időpont. Bemegyek, fotocella, 2 recepciós. Előttem egy nő egy nappal később jött az időpontjára, nembaj, mongya a receppció, adok új időpontot. És adott. Ott helyben, számítógépen, nem kellett Marikával egyezkedni. Először napot pontossított, aztán órát, piszok udvariasan. Na. Mivanitt, gondolom.

én jövök, mondom mizu, ja, de írjuk át a címemet, mert a rencer tévedésből még 13. kerületinek tart (ezért lehetek itt, hehe). Átírja, majd megköszöni, hogy pontosan érkeztem az időpontra. Mivan? Egy átlagmagyar errer bepipulna, de aki ismeri a CRM rendszer és az ügyfélközpontú vállalat fogalmát (és hasonlókat), az ledöbben. Mint én. Ja, és sorszámot nyomtat, mondván, azzal fognak szólítani. Ezt pont beszéltük Mammával a MÁv Kórházban a 3,5 órás várakozásunk alatt, hogy ez lenne az ideális: amikor vki bejelentkezik, kapjon sorszámot, meg időbecslést az alapján, h hányan vannak előtte.

Felmegyek a 3 új lift egyikén, totál felújított minden. Valóban, az ajtók felett kvarckijelző, ami zenél, ha sorszámot hív. Ablakon üzenet, hogy légkondi van, illetve portól szűrt levegőt fújnak be, ezért ne nyitogasuk az ablakot. Bent kibaszott király ulrtahang gép, a doki meg az assziszt gyanúsan udvarias, készséges.

Szerintem ilyen lehet egy ámerikai vagy egy jó nyugat-európai rendelő. Komolyan, ezért én simán fizetnék. Egy órát megspóroltak nekem, és valóban úgy éreztem magam, mint egy ügyfél. Nem pedig egy agyonalázott, ezerből-egy beteg rongynak. Döbbenet. És nem rosszabb, mint az istenhegyi cucc, ahol ugye perkálni kell az ezreseket. Egy a baj ezzel: ezután nem megy el az ember vissza az sztk-ba. :(

2009. február 27., péntek

ultra-dögrovás

Na, a nyomorékságomhoz, illetve Mummacc reppelős állapotához szupermód beütött egy jó kis influenza. Először Csenge lett rosszul kedd este, lázzal. Szerda ovi off, Mamma maradt otthon. Én még bementem melózni, de 5kor már a testem hőemelkedéssel, a torkom enyhe fájdalommal jelezte, hogy vége.

Mindezt úgy, hogy eleve menni akartunk Kecsóra, mondván, h elvonulunk a flú elől, én meg ugye leugrok Kalocsára, térdet vizsgáltatni. Utóbbi így aztán over, hiszen lázasan nem ülünk autóba, főleg nem a sofőr helyére. Én csodálatosan néztem ki, enyhén lázasan, félig nyomorékon, Mamma reppelős, ergo fexik egész nap, Csenge szintúgy lázasan, egy kis Nurofenre reagál párórás aktivitással, aztán ő is dől. Miután végigszenvedtük a 4 napot, és sikeresen lefertőztük Krisztót, hazamentünk, elmentünk dokihoz. Csengének egy homeopátiát írtak fel, nekem meg antibiot. Szart se ért, de még az egész következő hetet betegszabin töltöttem, miközben a csajok már csütörtökön rendben voltak. Én se voltam rosszul, csak az a rengeteg takony, azzal mégsem lehet 2napos tréningre menni.

De volt így is elfoglaltságunk. És én is homeora váltottam, úgyhogy most rámegyünk a szövődményekre, mer állítólag ez a flú ebben erős.

2009. február 20., péntek

Magdi néni

kétszer Magdi néni hozta el Csengét az oviból, Mesivel együtt. Így kétszer Mammával mentünk haza melóból, ami elég fura volt, de nagyon jó érzés. Ráadásul Csenge piszkosul élvezte az egészet, sokat mesél, és vrja, hogy mikor mehet érte Magdi néni.

Azt még nem tudjuk, hogy mivel viszonozzuk ezt. De megoldjuk.

2009. február 19., csütörtök

za második

két dögrovás között, 02.19-én mentünk el a 2. uh vizsgálatra. Itt is nagyon vicces volt a mozizás, hiszen megint piszkoskodott a gyermek, rakosgatta a kezit, vakarta a fülit. Egyszóval megint produkálta magát, no meg nagyon szépen nézett ki. Itt is rendben volt minden.

Illetve alulról nézve a doki aszonta, hogy erősen fiúra tippel. No nem biztos, ezt csak ő így tippeli. Nyomtatott is egyet ebből a nézetből (3 kép került a kezünkbe, ami ritka nagyon), küldte Nagypapainak, üzentet neki, hgoy intézze el, h nem legyen katona. :)

Úgyhogy annak ellneére, hogy fejlődő influenzánk volt, nagyon boldogok voltunk. Még egy pár napig legalábbis...

2009. február 17., kedd

nyomiapu

kezdődött az üzleti liga utolsó meccsén, ahol is minimális félrelépés (boka) kivédése nyomán valszeg annyira meggörnyedtem, hogy csöpp becsípődés keletkezett a derekamnál. Ez csak másnapra, keddre volt gázos.

Aztán a következő meccsen, szombat reggel egy ukrán dinoszaurusz esett rám oldalról, miután Lukival megbirkóztak. Csakhogy a térdem így oldalirányban befelé koccolta a földet, és annyira fájt, hogy azt nem lehet szavakba önteni. Ordítottam. Aztán meg dühöngtem, hogy visszajöttem 4 hónap pihi után, másfél hónap játék, oszt megint kampó.

A következő napokban igen nyomorék voltam, sem ülni, sem feküdni nem tudtam, menni meg végképp nem. Kedden csontkovácshoz mentem, aki nagyon szépen rendbetette a térdem (ezen le is döbbentem), és a hátamat is kigörcsölte, nyomkodással meg tűvel (!). Csütörtökre bejelentkeztem Kalocsára, de ez már a másik sztori. Röntgenre is elmentem a Visegrádiba, ott meg törést nem, viszont porckopás jeleit kimutatták. Hurrá.

Egyszóval hwg papa megöregedett, a kasztni már nem bírja a strapát. Mongyuk kemény volt a január-február, két liga, edzéssel, szinte végig nyerés. Megvolt az ára. Rehab hetek jönnek.