kontra

az előző post kontrájaként kb. 11-kor hívott Mamma, hogy bizony néha nagyon fáj. Aztán fél12-kor hívott, hogy furcsa reccsenést (!!!) hallott odalent, és még gyakrabban fáj. De anyukája mondta, h feküdjön csak vissza. Én azért éreztem, h van valami, így szépen összeraktam a cuccaimat, és készültem.

Aztán fél 1kor hívott Mamma, hogy épp mentővel mennek mingyá a kórházba, úgyhogy mehetek. Villámpakolás, padlógáz, bő 50 perc. Főkapun nincs portás, aztán kiderül, hátulról lehet bemenni. Mamma már a szobában, előkészületeken túl. Vajúdás lesz. Hö. Én kint vártam. Oszt egyszer csak jött a lehetőség (más ugye nem szült, 2-3 körül csak mi voltunk), hogy bemenjek. Nincsenek ilyen ambícióim, nem is voltak sose, de kicsit vacilláltam, oszt no, próbáljuk meg (egyszer élünk, vagy mi). Bementem, Dr. Horváth újra rendel. Poénkodtam, viccelődtem, aztán amikor kezdett fajulni (no meg a szoba, az eszközök), akkor éreztem, hogy jaj. Mondom, én pattanok, mert még éppen kiérek a székre anélkül, hogy összeesnék. 20-30 perc múlva Mamma wc-re ment, segítettem, oszt újra bementem. Ekkor már 2 percig sem bírtam, olyannyira, hogy annyira rosszul lettem, h valszeg átkómáztam a következő időszakot. Kemény volt az, hogy Mamma nagyon szenvedett, ezt "jó" (vagy inkább fontos) volt látni, de ennyi. Én nem bírom.

Amikor is jött a hír, hogy viszik a Mammát fel a műtőbe (nem fordult be a gyermek feje a szülőcsatornába, vagy mi). Vitték, de igazán akkor már Mamma nagyon készen volt. Aztán a fejemet beraktam a folyosóra, hallgatóztam. Jó sok (örökkévalóság) ideig csak vártam, aztán amikor felsírt a gyermek, nagyon elöntött a boldogság (vigyorogtam, mint a vadalma a Zukov ajtónak). Nem sokra rá hozták a kis kék szörnyet, jól megnéztük az újszülött osztályon is, aztán elköszöntünk, és mentünk aludni. Állítólag alig tudták kivenni a résen a gyerköt, mert az uh-n 3,2 kg-ra jósolták 2 hete. Oszt ugye 4,1 kg lett.

Származási hely: Zalán

Megszületett Zalán.

ami sok, az sok

Nagyon elnéztünk valamit. Mindketten arra számítottunk, hogy egyrészt tuti vágás lesz, mivel Csenge is az volt, másrészt hogy - szintén Csengéhez hasonlóan - hamarabb lesz pottyantás, legalább a kiírás (29) előtt két héttel.

Na de aztán az gyermek ráállt a szülésre nagyon, befeküdt pontosan a helyére. És a doki váratlanul elment szabira 17-én. És azóta rádöbbentünk, hogy bizony az gyermek marad a pocakban még. Minden nap azt gondoljuk, hogy most már biztos benttartják Mammát, de mégsem. Vasárnap sem, tegnap sem, és valszeg holnap sem.

De baj nincs, csak így kicsit korai lett a kecsóra költözés, és sok itten a holtidő, amíg csak várunk. de talán ez így van rendjén. Így még alázatosabban fel tudunk készülni. én már lassan három hete lakom egyedül a házban, lábamnál az gyermek rácsoságyával. Nagyon jól haladtunk a melóval is. Meg rendbetettem a házat is. De már igazság szerint unom az itthonegyedüllétet. Ennyi filmet az elmúlt 3-4 évben összesen nem néztem. No meg a köv 3-4 évben sem fogok. Szép volt, jó volt, köszönöm, ennyi.

hirös hétvége

a 20-i hetet (3napot) is otthon töltöttem egyedül, durva filmeket néztem, és dolgoztam, amennyi a csövön kifért. 19-én aztán irány Kecsó, hosszú hétvége kiscsaláddal.

Ezen a hétvégén Hirös hét volt Kecsón, ugye fogathajtó vb, aug 20, meg borfeszt. Be is mentünk 20-án délelőtt, és akkora parti volt, meg annyi ember, hogy szinte minden nap vonultunk befelé. Első este volt Belmondo és HS7. Előbbi először hangos volt Csengének, később nagyon jót buliztunk rá. Aztán kaja, vissza koncertre. Sokat táncolt, vicces volt. A tüzijátékot az erkélyről néztük, már azt a részét, ami a fák fölé ment.

Valamely délelőtt meg szökőkutazás volt, Csenge minden ruhája vizes lett tökig. Fontos állomás lett a kávézó, ahol van nagyon komoly gyereksarok. Na ide minden nap jöttünk zsiványkodni, végül meg is vettük féláron a tekkóban a kis smoby-tefal konyhát. Ahogyan egyébként papírsárkányt is vettünk, mert Encitől megtanultuk, hogyan kell, és akkora móka, hogy nagyon.

Szombat este valami táncos izé volt, amire szintén regeteget táncolt a manó. Egész jól táncol, mintha a stílus is befolyásolná a mozgást. Nagyon jól éreztük magunkat. Otthon az erkélyről néztük a tüzijátékot, ami egy órával hamarabb jött.

Egyszóval nagyon aktív, nagyon vicces hétvége volt. Utólag nézve jól kihasználtuk az utolsó hétvégé(i)nként hármasban. :)

Származási hely: Nyaralás Kecsón

egy hét egyedüllét

a 10-i hetet teljesen egyedül töltöttem itthon. kiscsalád vasárnap indult Kecsóra, és mivel ugye szerdán uh, ezért Mamma úgy döntött, h most már leköltözik végre, cuccostul. Már az eshetőségek esetére. Hogy közel legyen. Apa meg készenlétben, cuccok felhalmozva a nappaliban, ha történés van, munkahelyről másfél óra alatt ott vagyok.

Aztán az uh nem mondott semmi extrát, minden rendben, minden a megbeszélteknek megfelelő. Ezen persze meg is lepődtünk, hiszen szinte biztosak voltunk benne, hogy hamarabb jön Zalán, mint a kiírás. De úgy tűnik nem. Mindenesetre hétfőn méhszáj nézés meg ismét ctg. Na majd biztos akkor.

Én meg egész héten dolgoztam, a végére úgy is néztem ki, mint a mosott szar. Az első 3 nap kurvajó volt, toltam, mint állat, sokat haladtunk, sok munka jött be az ablakon, télleg jó minden, zúzunk és terpeszkedünk, mint egy jótékony vírus. Aztán csütörtökre megfáradtam, és már nem volt jó a kiscsalád nélkül. Eltűnt alólam a fő mozgatórugó, a kráft. Már nem volt jó, h nyugi van, és a Sziget sem érdekelt annyira, mint az a kis pikkos. Érdekes, de csütörtökön már egyáltalán nem akartam kimenni, pedig Demon Superior is volt, meg jókat röhögtünk volna a sarki fényen, de nem vonzott már. Így pénteken usgyi, hordozót is beszereltem a kocsiba, meg vittem minden kelléket, amely egy csöpp újszülött esetén kell.

Itthon mindent összeraktam, beleértve a kiságyat meg a pelenkázót is, kisuvickoltam a házat, rend van. Esténként aztán 1-1 teljes, hangosan végignézett film volt a jutalmam, meg iszonytató zabálások a nappaliban, nem beszélve a bömbölő zeznéről. Szóval még ha sok meg csorba is volt, azért jó volt. De nem bánom, h a jövő héten csak 3 nap leszek távol tőlük.

 

nyári élet

Szóval Csengéék feljöttek vissza, Nagyika még péntekig dolgozik, ezért ő csak akkor. Mi meg éltük az életet: apa ment dolgozni reggel, Főnök tettt-vett a pincében, a csajok meg elvoltak a verandán, nagyokat aludtak, Csenge meg randalírozott a kertben, meglátogatta Ursus-t (ő az új kutyus), Márti nénit, meg játszott a vízzel.Én hazajöttem, segítettem, amit tudtam, bevársárlás, cipekedés, ilyesmi.

Pénteken aztán jött Nagyika, így a tiszteletére kerti sütögetést gondoltunk, pénteken haza, irány tekkó, kolbász meg császár, oszt sütögetés az új hiperszuper szardíniai elektro grillel. Aztán hívtuk Pistabáékat, így lehoztam a padlásról a nagy asztalt. Aztán gondoltuk, miért ne szólnánk Márti néninek, na de akkor már Magdi, Pisti. Így aztán nagyon nagy esti evőparti kererkedett, Pistabá felajánlotta a tegeződést. Szóval ilyen nagy volt a hatás, nagyon jó volt a hangulat, nagyon jól éreztük magunkat, jókat nevettünk, jót ettünk mindannyian, jót beszélgettünk.Amikor a kecsegék megjöttek, kurta morcosak voltak, de ez tkp a korona volt a partin.

Származási hely: nyári kerti élet

Másnap aztán nekiestünk a plafon tetőfelújítás nyomán keletkezett hibáinak (én), meg az asztal lefestésének (Főnök). A pincemeló is befejeződött, polcok, asztal, szerszámok "rendben". Csengének Pistabá csinált biciklifogót (porszívó), úgyhogy azt is próbálgattuk. Este meg kivittük a Főnököt (ő nem volt még, hekket se nagyon evett) hekket enni a Rómaira. Csengével etettük a kacsákat (12-t), utána jót kajáltunk (hekk, majd pali), játszótér, hajók, ilyesmi. Vasárnap aztán ebéd után a kiscsalád hazament mindenestül, megtelt rendesen a kis piros autó, és megkezdődött a Várakozás.

hárman párban

szombaton aztán otthagytuk Mammával Kecsót, Nagypapi ugyanis rákészült a nyári táborra, így Csenge maradt Kecsón napköziben, mi meg felzúztunk kicsit dolgozni, moziba járni. Végülis szerdán jöttek fel kettesben Nagypapival, addig volt Mammának is egy lélegzetvételnyi idő.

Pakolgattunk, meg készítettük össze a cuccost, Mamma már nem is jött be dolgozni, én viszont jártam vadul, minden nap tisztességesen (egész augusztusban). A halál szele tavaly befútt az udvarba, aztán ugye eléggé meg is ülepedett: Marika néninek ugye a medencecsont-törés a kórházban tartó, Zsuzsa nénit pedig valamikor vissza kellett vinni, mert a tüdeje megint rakoncátlankodott. Nem is beszélve arról, hogy Lobó is elpusztult valami mérgezett csonttól.

Származási hely: nyári kerti élet

Ebben a helyzetben nagyon kellett már az újdonság: Márti néninek lett új kutyusa, már nem is tudom milyen keverék, de nagyon aranyos szőrmók. Emellett Pista báék meg autót újítottak be, vettek egy kék Suzukit, a régi Citroen-t meg viszik roncsnak. Reméljük, Zalán is megtöri végre ezt a nyomott hangulatot, ami nem nyom le senkit, de a levegőbe szagolva érezni, hogy megborult valami - de a hangulat mégis (azóta is) nagyon személyes lett (leszámítva köcsögéket).