Published with Blogger-droid v2.0.2
2011. december 29., csütörtök
2011. december 27., kedd
2011. december 25., vasárnap
2011. december 22., csütörtök
keptön
szóval csak kiadtam magamból azt, amit szombaton a sors fintora nem akart, hogy kiadjam. végülis volt egy jó kis teszt, ami kimutatta az igazat, ti. hogy mennyire nincsenek vezetői képességeim és ambícióim. ez rendben is volt, így is van, így is akartam, hogy látsszon. ezen tkp változtatni lehet, csak bizonyos kor felett nem biztos, hogy érdemes.
Főleg nem egy olyan szituációs környezetben, amiben az elmúlt egy évben dolgozunk. Én elmondtam aránylag kereken, hogy sok a bullshit, sok a hazugság, nincs olyan, aki kiállna, és őszintén és 1NSN elmondaná, mi a cél. Sőt, inkább megy a kertelés, a bullshit.
Anikó jól bekérdezte, hogy "és ezt hogy élem meg", hát jól kiokádtam az asztalra mindent. aminek egy részét elmondtam volna akkor is, ha kiszólít a kötelesség a színpadra. mindenesetre hát pár dolgot le lehet vonni következtetésként:
- ilyen beszélgetés kell gyakrabban, mint 15 év.
- jövőre vissza kell térni a közösségi, kiszolgálói szerepbe, amiből kirugdostak aránylag gusztustalanul.
- ezt a vezető dolgot meg hanyagolni kell, jövőre még több lépést kell tenni azért, hogy letisztítsam a profilunkat, és valóban tudják, hogy mit várhatnak és mit várjanak el. Sokat sikerült ezért tennem, de láthatóan további lépések szükségesek.
A szörnyű az, hogy (szeptember óta) arcátlanul dobálom a lapokat, kockázattól nem tartva. De valahogy eddig mindig nyertem; vagy hagyták, hogy nyerjek. Egyszer bizony elérem a Határt, de ezt bizony minél hamarabb el kell érni, hogy tiszta legyen a víz, avagy mindenki ugyanazt a vizet lássa, ami valóban a pohárban van. Egész komoly szakadék van még mindig az elvárások és köztem (avagy az én elvárásaim között), de ez így nyilvánvalóan klasszikus depressziós tüneteket okoz: inkább elvonulok most már, mert tisztán látszik, hogy feloldani nem lehet. És ezt a keptön teszt is kimutatta (de tudtam is), hogy mivel nincsenek vezetői képességeim (dzsungelharc-képesség, önbizalom, melldöngetés, arcbőrvastagság stb.), ezért nem is lehetek ebben a harcban nyertes. Mert ez már nem szakmáról szól, hanem ki tud nagyobbat hazudni,m vagy több embert eltaposni. Ezt nem fogom megtenni senkinek, és ezt jeleztem is nyíltan.
Mindenesetre ez egy nagyon jó teszt volt abból a szempontból, hogy:
- átgondoltam a helyem a szaros medencében, ez jólesett,
- kibeszélhettem, és még jobban esett.
- sajnálom, hogy nem szélesebb plénum előtt tehettem meg, ebből egy botrányosabb, azonban ismét 3 évre adhatott volna témát a közbeszédnek. :)
Merthogy az biztos, hogy még a mai napig szinte mindenki emléxik a 2008-as pofázásomra. Aki azt hallotta, az tudja, h az önbizalmammal nincs olyan nagy gond. Csak az a kérdés, hogy mikor veti be az embör. És mikor nem.
2011. december 20., kedd
2011. december 18., vasárnap
2011. december 17., szombat
2011. december 16., péntek
2011. december 15., csütörtök
még mindig
na, Csenge ma mehetett oviba, egész héten itthon taknyolózott, köhögött csúnyán. De semmi nem vót, csak mégis annyi volt a takony, hogy nem volt oviképes. Zalán kezdte újra a bölcsit, most már simán bemegy minden nap egyedül, nincs hiszti, tök jó kedvű, tetszik neki. Ma azt mondta Erika néni, h Zalán csajozik, 2 csajjal is barátkozik. Tegnap úgy ébredt fel, hogy Emma kezét fogta. Persze Zalánnak az elalváshoz és az alvásból való felébredéshez is kritikus az, hogy valakinek a kezét morzsolgathassa.
Ma Csengének ismét úszás volt, ismét nagyon teccett neki, élvezte, és jól csinálta, így büszke vagyok rá. Főleg azért mert túl kellett esnie egy rossz tapasztalaton, és erőt vett magán. Ma este félig merülgetett a kádban, és ez nála nagyon nagy szó. Szóval örülök. Már csak a melót kellene letenni, és belehuppanni a nagy ünnepi semmittevésbe.
2011. december 12., hétfő
Zalán nagy
Hétfőn voltunk dokinőnél, először Csengét vizsgálta meg. Zalán végignézte, majd amikor a doktornéni hívta, simán odament. Doktornéni lehúzta a badit, meghallgatta, aztán kérte, hogy forduljon meg, a hátát is, majd kérte, hogy nyújtsa ki a nyelvét. Zalán meg simán csinált mindent. Én csak kamilláztam.
2011. december 11., vasárnap
2011. december 10., szombat
tejfakk
na péntek este tejfakasztó pótló rendezvény. elvileg 10-től indult, így Csengét Nagyikára hagyva bementem a Főtérre. Autó le, oszt Krisztó hív, h még odavan céges punnyadóvacsorán, így menjek a Homokba, Andreas már ott unatkozik. Így hát odatoltam a szekeret, oszt szépen gyűlt a banda. Végül éjfél körül jött Krisztó, már mindenki tök ki volt akadva, viszont jót dumáltunk mindenféléről.
Ráadásul a kollégák nem ültek hozzánk, így Krisztó itt volt félórát, aztán meg ott. De jókat röhögtünk, Roland nagyon jókat szólt be Andreasnak. Aztán mentünk tovább egy füstös, füstszagú kocsmába, ahol már nem bírtuk sokáig. Andreas kidőlt és eltűnt (valszeg taxi), aztán mi is befáradtunk 4 óra körül már. Régen volt már ilyen, na.
Másnap reggel iszonytató tarkófájásra ébredtem, gyógyszer meg kenőcs után elmúlt 20-30 perc alatt, oszt aludtam még rá egy kicsit. 3kor el is jöttünk, 6kor meccs volt, másnap reggel meg 10kor meccs. Utóbbit meg is nyertük, de jó fárasztó hétvége volt. Mivel azonban Csenge a köhögés miatt a nagyágyon aludt velem, kipihentem magam. :)
2011. december 9., péntek
reggeli meglepi
Tíz év harca az igazgató által eredményt hozott. Jöhet az ovi.
Published with Blogger-droid v2.0.1
2011. december 7., szerda
mindenféle bajok
na már most aztán! Csengének 2-3 hete néha fájt a hasa. Nem tudjuk, mitől, de egy db hányás is volt valamikor, esti hasfájás - gyomorszáj tájékán - pedig 2-3-4 naponta, teljesen rendszertelenül. Így aztán el gyerek gasztroenterológushoz (vagy mihez). Ő megmondta, h lehet enyhe reflux (eltüntethető némi kezeléssel), vagy valami más, de nem gyanaxik vírusra. Így aztán felírt gyomorsav csökkentő izét, Csengének. De legalább megtudtuk, h Csenge 17 kilós. :) Egyébként 3 napja szedi, 1 kapszula, és azóta nyoma sincs hasfájásnak.
Aztán a hasfájás váltójaként, azzal párhuzamosan hirtelen megjelent a fogfájás is. Olyannyira, h irány Kecsó, oszt még egy fúrt fog. Így már vagy 3 luk volt, az egyébként is borzalmas fogsorban. Ettől sem szűnt meg teljesen a fogfájás, de legalább nem olyan durva. Viszont ott meg az derült ki, h jön egy hátsó örlőfog, ami már nem tejfog. Meg nekünk gyanús, hogy elöl is készülődik valami, enyhén dagadt arcocska, csatatér íny. Szóval ez is megoldódni látszik.
Aztán meg Zalán. Ugye a kruppszerűség óta kicsit frászban vagyunk, de azt gondoltuk, hogy nem krupp ez, vagy legalábbis nem a durva, mert azóta se jött ki. Viszont újra felerősödött a takony, és ezzel az esti, álomban való köhögés-szekciók. Nem ébred fel, 5-10 percig köhög keményen, hurutosan, aztán csend, mindezt éjjelenként 2-3-szor. El dokihoz (hétfőn), aki meghallgatta a tüdejét alaposan (talán Zalán életében most először), éskimondta, h bizony valami asztmatikus hörghurutja van Zalánnak. Na azóta frász a négyzeten, velem alszik, én meg éberen figyelem. Második este már alig volt öklendezős köhögés (dokinő aszongya, h ez bizony fuldoklás), de azért még kicsit parázok. Talán ma már jobb lesz. Mindenesetre a gyógyit beadni horror, valahogy bármibe keverjük, átlát a szitán. Így ma már az arcába toltam a löttyöt durván, oszt ha sírt is, lenyelte rendesen. Holnap meg holnapután itthon leszek a kis piszokkal, egész nap. Nagy királyság lesz, mindent elintézünk!
Szóval kicsit már a tököm kivan, hogy minden este van valami baj. Csenge már 2 hete fájdalomcsillapítón él, Zalán meg orrcseppen, porszívóra kötve. Lehetne már egy kis hó, vagy valami. Az biztosan tisztít. Meg egyébként a gyerekeken is érzem, amit magunkon, hogy jó lenne már egy kis szünet, két hét intézmény, munkanap nélkül. Na de hamarosan!
2011. december 5., hétfő
Mikulásváró
Csengéék kaptak levelet a Mikulástól, ami nagyon jó volt, Csenge rettenetesen örült a levélnek. Teljesen bezsongott, annak rendje és módja szerint. Mikulásnak ki van készítve díszes tányéron vaníliás karika, a cipők csodás rendben várakoznak az előszobában, minden cipőhöz Csenge egy kis matricás papírra ráírta a tulaj első két betűjét.
Így lett hát: AN, ZA, CS (fordított S-sel), AP.
Én összesöpörtem a verandán meg a járdán a rengeteg tűlevelet, felsöpörtem az előszobát. Nagy szavak ezek. De ég a csillag meg a fenyő is az ablakban. Tehát várjuk a Mikulást.
Zalánnal doktornéninél
Ma Zalán nem sírt a dokinéninél. Elmentünk ketten, sokat csúszdázott, közben folyamatosan beszélt, próbálgatta a szavakat (lecsúszok, így csúszok, próbálom, lépcsőzök, leesek stb.). Olyannyira, h egy 3,5 éves kislány anyukája megdicsérte, hogy milyen szépen, tisztán beszél. Há mondom most éppen próbálkozik. Nagyon jó kedélyű volt, jókat röhögtünk, a dokinőnél sem sírt, pedig nagyon szokott. A hátát az ölemben simán hallgatta fél percig.
Persze a baj nagy, valami asztmatikus hörghurut, így kapott spiropent vagy mit. De legalább tudjuk, miért köhög ennyire.
De ismét büszke vagyok, most Zalánra, de nagyon. Nagyfiú lett.
2011. december 4., vasárnap
2011. december 3., szombat
2011. december 2., péntek
benyom
Ma a bölcsi mellett benyomták az egyik szép új toyota ablakát. Szép. Az iskolás gyerekkel várta a fater a rendőrt.
Published with Blogger-droid v2.0.1
2011. november 30., szerda
2011. november 28., hétfő
takarít
hehe, takarítóautó éjjel. mongyuk vót annyi levél az utcán Márti néni és a suli gondnok szorgalma ellenére is, hogy tolatgatnia is kellett. Jól nézett ki, na. A verandát meg a kertet bevilágítja az ablakba kitett fenyőlámpa meg a csillaglámpa.
fog
A változatosság kedvéért ma Csenge miatt fogfájással hívták Mammát. Persze itthon egyáltalán nem fájt a foga, a hasa se, előbbi fogmosás után, hogy-hogy nem, lefekvés előtt pont. Gyanús, minimum. Mammáék beszerveztek fogorvost Kecsóra szerda este, hát nemtom, szerintem a fog ígyis-úgyis bukó, felesleges ezért lemenni. Mindegy.
Tervezési időszak van, így lehetőség van leírnom, hogy mit miért nem óhajtok, pontosabban nem hatékony bizonyos dolgok halmaza, amelyet nekem kell csinálnom. No nem azért, mert szeretném, vagy mert eredendően az én feladatom, hanem pusztán azért, mert más nem hajlandó. Ugye kire lehet feladatot osztani? Arra, aki egyébként is dolgozik, no meg aki egyáltalán létezik. Ezáltal a szorgalmasabbak folyamatosan terhelődnek le, míg a lógók még inkább lógnak, a szakadék nő, a tökömkivan meg a leszarom érzés pedig az egekben. A cseszett sok frankó míting miatt (ahol újabb feladatokat osztogatnak, ingyen) dolgozni sincs időm, már csak köszönni járok be az irodába. De én dolgozni akarok. Na mindegy, csak jól fogalmazzam meg. :)
2011. november 27., vasárnap
2011. november 26., szombat
műanyag jég a főtéren
Újpesti ovisoknak és iskolásoknak ingyen. Király.
Published with Blogger-droid v2.0.1
2011. november 25., péntek
szauna nap
Kirándulás után szauna. Először sima 20 p, aztán gőzkamra 25p, majd új kedvencem, a bio szauna, ami gyógynövényes és nem forró. Lacival nagyon jót beszélgettünk, kiengedtük a szaunákban a gőzt meg a negatív kisugárzást (persze, utólag kiderült, vajmi kevés volt). Ne feledjük a céges gyerekes kirándulást.
8kor már éhes voltam. Rengeteget ettem, nagyon finom volt a vacsora, az ebéddel ellentétben. Most bepunnyadtam, de durván. Aluka.
Remélem, Csenge jobban van, és nem hány többet. Szegény kis manó. Nem sokszor kellett az oviból hazahozni. De ma igen. Szerencsére Nagyika jött segíteni.
Published with Blogger-droid v2.0.1
2011. november 24., csütörtök
2011. november 20., vasárnap
munkásnap
ma kivettük a szabinkat, oszt otthon maradtunk. tegnap amúgy is mentünk folyamatosan, a suli után pláza, teszkó, Fédráék. Így délelőtt folytattuk a cseréphordást a padlásra, tegnap egyedül toltam fel 100-at, most Márti nénivel meg Pistivel kb. 200-at. Közben Mamma tákolta össze a lombot a kertünkben, két nagy zsák lett tele. Ezzel el is ment a délelőtt, a déli harangszóra fejeztük be. Végre láthatóan megfogyatkozott a cserép a folyosón. Délután Zalánnal szunyáltam, közben Csenge kézműveskedett Mammával, nagyon szép lett a szalvétás-hókrémes falapocska, meg nem mondtam volna, hogy ez itthon készült. Alvás után nem volt kedvem cserepezni, így Pista bá szakértelmét igénybe véve feltettem 12 hófogót, közben úgy-ahogy az ereszt is kitakáztam. Ezzel be is sötétedett. De fasza lett, Márti néni el volt ájulva a meglepetéstől. a legviccesebb az, h mint falun, az arra jövő látásból ismerős emberek megkérdezik hogy mit csinálunk. Mi meg mondjuk hogy nincs baj, csak hófogó. mindenkivel vált Pistabá 1-2 szót, főleg kutyásokkal. Szóval nagyon vidéki. :)
2011. november 19., szombat
megyeri
Voltunk a megyeri úti iskolában. Az igazgató sem tud a langlet utcai iskoláról semmit. Valszeg idén is a megyeri lesz a körzetünk. De az a jó, h busszal 5 perc. A suli elég nagy, habár lassan 100 éves. Elég sok cucc van, tornaterem, táncterem, informatikai cucc is van.
Az kevésbé jó, h azért nem egy mai darab, kicsit lehangolóan régi a kasztni, de valszeg ha visszamennék a mi sulinkba, ugyanilyen érzésem lenne. :) Kicsit meg kell nézni az eredményeit, a tanárnőt Mamus látta, neki szimpi volt, ahogy bánt a gyerekekkel, és a gyerekek is szimpik voltak, szóval jó pont. Arról nem is beszélve, hogy az oviscsoport fele ott volt a nyílt napon, ez is szempont azért, hogy egyből vannak ismerősök.
Szóval kicsit megnyugodtunk, megvan a sima, hétköznapi iskola. Ilyen alappal csak jobb nézelődni meg aludni, mint a Langlet iskolával...
2011. november 18., péntek
rajzok
érdekes, h azok a bizonyos rajzok nem voltak eddig a falon. hogy most tettem fel őket a falra, néhány hete.
sokan megnézik, elgondolkodnak rajta. és én nagyon büszke vagyok, mert sok a rajzok mondanivalója, és Csenge csinálta, és sok minden van azokon, ami tőlem van, az én néhány darabkám már ott van. jó lenne, ha el tudnám mondani számára érthető szavakkal, hogy milyen jók azok a rajzok nekem, hogy mit jelentenek, de nem olyan könnyű, már próbáltam.
most látom, itt van 2 szuperkirály rajz, de valszeg Anyának szánta. Ha nem, viszem.
2011. november 17., csütörtök
loyal
Hát, az elmúlt fél év rendesen megrágta a türelmemet. Hűséges vagyok én, meg türelmes, meg hálás is. De azt kell, hogy mondjam, hogy én is süllyedek bele az Átlagos szintjébe, aki ha ugyanennyit kap ugyanilyen kevés munkáért, és közelebb van otthonhoz, akkor másnap váltana. Szóval én csak azt nem értem, hogy ez valóban ennyire nem látszik, hogy ez tömeges, vagy valóban ez-e a cél. Vagy mindig is így volt Átlagban, csak én nem voltam ilyen?
Bankból hallok hasonlókat, meg eleve alig ismerek valakit, aki 5, 10, vagy (hahaha) 10 fölött bírta volna valahol. Igazán másban nem merül fel ez kérdésként se. Nálam meg eddig nem merült fel az, hogy el-e mennék. Most sem, de azért kicsit furán félig-kívülállónak érzem magam mítingeken (egyre több). És emiatt leszarom-tablettásnak tűnhetek kívülről. És tényleg látható, hogy sokan nem hiszik el. Pedig adom a jeleket, de nem.
Nagyon sok helyen találkozni olyan fajta viselkedéssel vagy történésekkel, amik nem bántják az embert, meg nem okoz kárt, csak szimplán eltűnik a fény a tökfejből. Mintha bent levenném a falról Csenge rajzait: ugyanaz a fal lenne, de mégsem. A nehézség nyilván az, hogy hogyan lehet kiszűrni a sunnyogókat úgy, hogy közben ne basztasd a szorgost.
Hát, ebben ez országban ez nem nagyon szok sikerülni, valahogy az alkotó mindig átesik a ló túloldalára. Mindig hajlamosak azt gondolni, hogy elég a szép, csupasz fehér fal, hiszen tartja a tetőt, a meleget, és ez a lényeg. Pedig az a kurva gyerekrajz a falon nagyon sokat számít. Ugyanis attól tudja az ember igazán, hogy miért nézi a falat.
2011. november 15., kedd
iskolát keresünk
kedden elmentünk a Fóti útiba, 200-adikak voltunk a körzeten kívüliek sorában. Teljesen le voltam döbbenve, meg el is keseredve. Jó móka volt egy korrekt igazgatóval beszélgetni, fílinges egy iskolában mászkálni ilyen cipőben, na de azért na. Ovinál elég volt 60 ahhoz, h ne kerüljünk be. Na de sulinál ennyire komoly a helyzet?
A téma az, h az oviban szinte mindenki a mi uccánkban levő általános iskolába tartozik körzetileg. Na de tudomásunk szerint itt nincs általános, 3-4 éve szűnt meg. Valszeg az emberanyag miatt. De azóta is látni itt fiatalabbakat, de azok kisegítősnek tűntek, legalábbis nem tanulni jártak ide láthatóan, és felsősek. Habár ezt manapság nehéz megmondani. Mindenesetre ilyen konstrukcióban nem akarjuk ezt. Így keresünk mást.
Szóba jótt a Károlyi 12 évfolyamos meg még a Bajza, ami a bölcsi mellett van. Komoly problémának tűnik a logisztika, mivel Mamma nem rendelkezik jogsival, így eleve nem jön szóba olyan, ami messze van. Márpedig sok igen messze van. Nem tudom, mi lesz így. Az vigasztal, hogy van még suli bőven, legfeljebb 30 helyre adjuk be. Na de hogy miért kell sokkolni a népet ilyen nem létező iskolával, azt nem értem. Itt a gimi is mókás, média meg valami tinglitangli emellett. Hát komolyan, azért fenntartani egy sulit, mert hogy tartsuk fent, na ezt nem értem.
2011. november 13., vasárnap
jó sok ember kis helyen is elfér
Szombat hajnalban megszületett Kerekes Vanda, így irány Szeged. Persze nem nagyon tudtuk, milyen felállásban. Rasival beszéltünk többször is, igazán büszkék lehetünk magunkra, hogy 3-4 körben, folyamatosan emelkedő létszám ellenére is össze tudtunk hozni egy ilyen magas szintű szervezést.
Tehát mentünk pestről öten, jöttünk heten. Egy kocsival, ami Corolla Verso. Nem egyszerű. Ottó épp bef akadémián volt PEsten, így ő eleve plusz. Lacci Nyíregyről ment Joéval, de Pestre jött vissza. Ferkó levitte a motort, így ő is csak vissza.
Szóval lementünk, Rasi vezetett, jót beszélgettünk. Balázséknál meg klikkesedés volt, főleg a Gémessel mutyizott Balázs, de piszkos jókat röhögtünk meg ettünk. A legjobb móka Lacci mogyorós akciója volt, amire Balázst besóztam, ő meg az i-re a pontot azzal tette fel, hogy "de hát itt van a mogyoró, bazmeg!". No meg a születési sztorit sem hallhattam végig, mert Csenge pont felhívott, és beszélgettünk kicsit.
A visszaút (2 körül) semmi extra, egy jó kávé, kiadós délutáni alvással cseppet sem volt vészes. Mondjuk szerencse, hogy a 2 őrült (Lacci meg a Gémes) hátul a plusz üléseken elaludtak nagyon gyorsan. Így kibírható volt. Mindenesetre rendkívül érdekes ennyi ember egy autóban. Meg is beszéltük, hogy csinálni kell egy felnőtt murit, bérelni egy kisbuszt, és elmenni valahova (közelebbre azért). Móka.
2011. november 10., csütörtök
köd
Ma reggel Csenge hasa fájt. Foslizott is hármat. Addig elvittem Zalánt a bölcsibe. Ott ma kivételesen 8kor reggeli, szóval gyakorlatilag mindenki elkésett. Így mindenki le lett cseszve. De aránylag keveset pityergett, mert kakaót látott az asztalon.
Hazamentem, ott Mamma közölte, h Csenge megint foslizott. Így a csajok otthon maradtak. Csenge eléggé örült. :)
Published with Blogger-droid v2.0.1
2011. november 5., szombat
2011. november 3., csütörtök
2011. november 1., kedd
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)