Tisza-tó

Idei valszeg egyetlen családi nyaralásunk Tiszafüreden, a Balneum hotelben telt el, és bizony minden szempontból tökéletes volt. A medencéket mintha Csengének találták volna ki, a vadregényes környezet illetve a szálloda szolgáltatásai pedig nekünk nyújtottak nagy élményt.

Pestről az iszonytató trópusi eső után indultunk el, a napok óta tartó kaka időt meghazudtolva Tiszafüreden szinte végig gyönyörű nyaralóidő volt. A medencék aránylag melegek voltak, így Csenge addig volt bennük minden nap, amíg erővel bírta. Ez sokat jelentett, nagyon közel került végre a fürdéshez, úszáshoz.

Származási hely: Tiszafüred

Második nap elmentünk lovagolni, Füredtől 10 km-re, a Nyugati Fogadóba (amit nehezen találtunk meg, nem volt kint a táblájuk). Ott Csenge fél órát lovagolt egy huculon kint a pusztában, miközben jót dumáltunk az ürgével. Panni ló nagyon jókat nyihogott, Csenge pedig simán bírta, pedig fél óra az nem kevés 11kor tűző napon. A lovaglás után toltunk harcsa hallét meg palacsintát a szomszédos Patkó Csárdában (tökéletes volt). Délután a jeges kávé (szintén tökéletes!) bevállaltunk egy csónaktúrát, vezetővel. Ez nekem volt felejthetetlen élmény, Gergő nagyon jól elmondta a helyi természet rákfenéjét, a környezet pedig egyrészt régi emlékeket hozott fel, másrészt eleve nagyon szép és  érdekes volt.

Származási hely: Tiszafüred

Utolsó nap csak medencéztünk, meg Fürerden kajáltunk a Nemzeti étteremben. Ez utóbbi nem direkt választás, nem is tudjuk, mitől nemzeti, de az biztos, hogy időutazás volt. Egy olyan étteremben ettünk, amiben akkor ettünk sokszor, amikor mi voltunk 5-10 évesek. Hátborzongató. :) Este citerások toltak piszokjó zenét, érdemes lenne ilyet keresni. Mi ott ültünk a hallban, és néztük szinte végig. Aztán 9 körül egy, a pestihez hasonlatos özönvihar zárta le pihenésünket.

Származási hely: Tiszafüred

Egy biztos: ide még vissza kell jönni. Vannak parti apartmanházak is! :)

almásvárad

A hétvégén sikerült egy jó kis elő-Szilvásváradot tartani, pedig eleinte úgy tűnt, már az is nehéz lesz, h összefussunk a bandával. Először szombat délelőtt találkoztunk a (Margit-sziget helyett a) Millenárison, ahol rettenetesen sütött a nap. Ott voltak házigazdaként Ferkóék, meg Lacciék is megjelentek, Ákoséknak igencsak messzi lett a helyszín. Elvoltunk a jáccón, aztán meg toltunk limonádét meg ilyesmit fent. Jót autóztunk a rugós terepjáróban, meg jó volt a vasútikocsis fíling fent a fogyasztási helyiségben. Itt beszéltük meg, hogy legyen nálunk Újpesten egy közös vacsi, ami tuti ötlet volt ("Király?!").

Származási hely: Utcákon, tereken

Délután aztán én is sütöttem egy adag felsőcombot, Rasi is tolt egy nagy adagot, így jó nagy vacsit csaptunk. Persze a nagyobb kicsik külön asztalnál, ahogyan azt kell. Nagyon jól elvoltunk a verandán is, hinta, motor, autószerelés. Ákos képei között látni, hogy a nappali (meg a konyha) bizony igen komoly képet mutatott teljes létszám esetén, bólogattunk is bőszen, hogy bizony jó lesz az a Szilvásvárad. Habár néha Csenge a hangjával bojkottálta a társalgást, nagyon jó volt látni ennyi embört - kicsit és nagyot - egyszerre látni, főleg minálunk. Remélem, sikerül összehozni ilyen bandázást még sokszor.

A végén a szomszéd külön gratulált a barátaimhoz, hogy hát ez igen, milyen jók meg rendesek, meg minden. :)

kismadarak

nagyon sok pici madár jelent meg. a legutóbbi kiscinkék már röpködnek ezerrel, erre megjelent a kis borzas rigó, meg ami döbbenetes: egy zebrapinty. tök egyedül van, de jól elvegyül a csurik között. Vicces hangja van, simán felismerni. A kis cinke meg a külső lámpakivezetéshez bújik, ha eső vagy vihar közeleg, a kisrigó meg a múltkor a kuka mellett talált menedéket. Meg is simogattam, de aztán elijedt. Reméljük, olyan emberközeli lesz, mint a szülei, akik minden este köszönnek alvás előtt.

Származási hely: Utcákon, tereken

teszveszotthon

a hétvégén maradtunk a popónkon, gondoltuk, élünk egy kis otthoni életet. Kecsón nem volt senki, festés miatt nem lakható a lakás, egyébként is, csomó nyaralás van kilátásban, így pihi.

Elmentünk egy jót piacolni az újpesti piacra, ahol bevásároltunk tisztességesen. Kajákon meg zöldségeken túl toltunk ismét sült kóbit meg hurkát is. Szombaton a mosógép csöve lepattant a fali konzolról, így szépen elázott a fürdő egy része. Végülis egy spárgával rögzítettem a radiátorhoz a csövet, hogy ne mozogjon.

Aztán nagy gondolat volt, h sütünk csirkecombot. Végülis nagyon lassan sült, aztán rájöttünk, miért: a sütőnek csask a felső melegítője működik. De így sem tartott vészesen sokáig, és ugye fontos, h az ember tudja, mit várhat. Így legalább energiatakarékosabb a sütőnk, mint gondoltuk. Ja, a husi piszokjó lett, ritkán eszünk ilyen finomat.

Csenge egyre inkább elvonulós. Órákig volt a szobájában, néha egészen kiakadva zavar ki minket onnan. Természetesen ovit vagy bábszínházat rendez be, csodás műsorokkal, bulival, zenével. Először furcsa is volt, hogy így elvan, aztán belegondolva nem is rossz.

át a hídon

ma Csenge ismét bicaozni akart, ennek nem bírok ellenállni. Kivártuk, hogy lejjebb menjen a nap, és nekiindultunk. Át a hosszú vasúti hídon, aztán le a rómaira. Itt leülünk valamhova, ahol a Duna ott van pár méteren belül, és megeszünk minden, a héten felbontott kekszet, chip-set, mindent.

Közben etetjük a kacsákat. most egy volt, de az nagyon bátor, a Tesco omlós kekszet és az Albert kekszet is imádta, rengeteget kapott. Hazafelé megnéztük a Duna holtágban a békákat (nagyon hangosak voltak), meg a nagy építkezést is, ahol van 7 daru, és talán a szennyvíztisztítót bővítik vagy nemtom.

Származási hely: Utcákon, tereken

Aztán haza. Ahol már erősen serken a fű, amit vasárnap (!) ültettünk. Mongyuk tisztességesen és óvatosan locsoltam minden nap. Remélem, holnap nem lesz nagyon szar idő, mert akkor irány az Első Fesztivál, és a Quimby koncert Érden.

mozgalmas csütörtök

csütörtökön hivatalosak voltunk nőgyógyihoz Kecsón, de korán, hogy haza tuggyunk jönni utána. így a 16:45-ös időpontra mentünk a szokásos 8 helyett. Csengét Mamma hozta el a Leiningen oviból ebéd után, otthon aludt. Átmentek a bölcsibe is beszélgetni Marika nénivel, Csenge végre beszélt is. :) Mire felébredt, hazaértem, hogy induljunk.

Kelés után Csenge karján fura kiütések jelentek meg, de csask ott, és azt gondoltuk, biztos valami lokális bőrpír. Nekiindultunk. Út közben már az autópályán láttuk, hogy amolyan friss szúnyogcsípés-szerű hólyagok kezdtek megjelenni a combján is, szinte percről percre. Ezt tetézte, hogy a szájánál is, meg máshol is vadul terjedőnek tűnt.

Beparáztunk, hogy mi lesz, ha fertőz, nincs ovi, nincs semmi, Mamma pockos, jaj. Mindenesetre nőgyógyihoz elmentünk, remélve, hogy nincs baj. Láz, levertség nem volt, fájdalom sem. Szerencsére a kispöcsössel minden redben, nincs nyúlszája, Mamma, a lepény és a méretek tökéletesek. Így nekiindultunk Mamma régi gyerekorvosához. ott a doki megvizsgálta, és nagy megkönnyebülés volt, hogy a doki aszonta, h ez bizony ételallergia, nem fertőző, nincs semmi baj.

Megvettük a gyógyszereket, aztán rendbetettük Fricit, és Mamma felvetette, hogy menjünk már el ünnepelni az első házasságunk 4 éves évfordulóját. Végülis a Sasfészekben kötöttünk ki, ahol dolgozik a lagzink egyik pincére is. Csenge jót csúszdázott, és mindannyian jót ettünk a naplementében. Kicsit értékeltük is az elmúlt X évet, és megállapítottuk, h szerencsések vagyunk. Ez nekem kicsit erőt is adott, habár eddig sem azért lettem kissé radikális, mert nekünk szar lenne. Nem egyszerű, de még mindig jobb.

Hazafelé már szinte elmúltak a kiütések nyomtalanul. Nem is értjük, mit ehetett: zöldbabfőzi, fasírt, tojásleves és fagyi nem valami speckó kaják. Mindegy, megnyugtató, a gyógyszerekből semmit nem lőttünk el. Hazafelé 2 baleset is volt, egy durrdefekt (nem volt torlódás), meg egy komoly cucc, mentővel, durván zúzott autóval. ő valahogy a korláton akart erőből átmenni, de az megfogta. Itt legalább félórát tötymörögtünk 5-tel.

Viszont a tötyörgés közben Csengével nagyot buliztunk a madzsar zenékre, főleg a Quimby-re. Csenge már kéri a számokat. 9-re hazaértünk, és az esti mesét is alig tudtam elolvasni.

Származási hely: Utcákon, tereken

első nap az ügyeletes oviban

Reggel korán mentünk, és nagy pakkal érkeztünk. Az óvónénik nagyon aranyosask voltak, alig tudtak válaasztani nekem a 20 fogasból. Átöltözött Csenge, közben egy nagyobb lányt bízott meg az óvónéni Csenge pesztrálásával. Aztán egyikük kihívta a korábbi bölcsistársakat: Dominikot, Mátét és Ferikét.

Nagyon vicces volt a reakció: Dominik lefagyott, majd újraindulskor a térdét fogva műröhögött, hogy (nekem címezve) "Téged már láttalak, hehehe". Ferike: "Én ismerem őt (Csengét)". Máténak most sem hallottam a hangját, de tkp. sose hallottam. :)

Este az összegzés: nagyon jó volt az ovi. Pont annyira, mint amennyire Csenge várta. Új környeezet, de szinte mintha ide járt volna eddig is. Az ő véleménye: "Én ide akarok járni. Nem akarok iskolába se menni, csak ide!".

gyereksziget

Vasárnap aztán felkerekedtünk rendesen, és nekivágtunk a szigetnek. Mamma is jött, ezért autóval toltuk. nem volt szerencsés, nagyon nehéz lett volna bejutni, ezért begyalogoltunk a hídon. Nagyon sokan voltak, de végülis utólag nem volt vészes, ezt követően sem fogunk sorbanállósra menni.

Csenge nehezen indult be, csakis a körhinta meg a vonat jöhetett elsőnek, de ettől megvolt a buli. 11 után felbukkantak Janiék is, a csajok nagyon megnőttek, én nagyon megdöbbentem, mennyire. Egyből mentünk az állatsimogatóba, ahol a csajok egyből a kislovat meg a kecskéket pesztrálták. Jó fejek voltak.

Származási hely: Gyereksziget

Ezután elmentünk a pöttyöshajóra, Kiaráék szerették azt mindig, de Csengének annyira nem jött be, mert tömeg is volt, meg azért nem könnyűek a feladatok, főleg ha mimóza valaki. Itt sokat kellett várni, így jólesett egy kis pónilovaglás utána, amíg a csajok a hajón kívüli feladatokat csinálták. Aztán jó nagy kajálás, dumcsival, csajok közben nagyon jót zsiványkodtak, jót dumáltunk is. Kár, hogy ritkán jön így össze a találka, de megbeszéltük, h megyünk majd vendégségbe, és viszont. Így legyen, jó volt!

Származási hely: Gyereksziget

végülis Csenge elaludt rajtam, amíg kikérdezett minket a szonda a T csoport megbízásából. Kisétáltunk, oszt haza. 4re értünk haza, alvás nuku, kis csendespihenő után belevágtunk a kertészkedésbe: felkapáltam a fűtlen részt, aztán Csenge segítségével fűmagot szórtunk, aztán rá virágföldet elég nagy területen. Pistabá döngölte a földet, mi meg pazaroltuk a fűmagot. Móka volt. Aztán kimentünk az uccára, és a suli előtt megnyírtam az akácokat, mert reggelente hajolgatva kell mennem. Csenge a levágott ágakkal seperte az uccát. Eközben újra láttuk a csávót, aki a bicajomon szokott ülni. Mondogattam neki, lebegtetve a metszőollót, h "Sisak?! SISAK?!", nagyon meglepődött szegény, "Nem beszéltél azzal, akitől vetted?", de erre rákapcsolt, és elhúzott.

Dávid meglátogatott

Szombaton aztán 10kor keltem, család többi része később. Így nem is mentünk gyerexigetre, pedig Jani aszonta mennek (lásd vasárnap). Viszont Pistabával nekiestünk a Lesznekék előtti nagy plafonlyuknak, ahonnan Attila anno leverte a félig leszakadt vakolatot. Irány baumaxx, ott vettem reggelit a családnak, meg csemperagasztót a plafonnak.

Aztán nekiestünk, vakolat formára vág fent, hungarocell felfúr, aztán anyagkeverés, háló, kenés. 2re be is lett fejezve, közben mélyhűtőből ebédeltünk, Mamma meg Csenge dobtak össze valami fincsi núdlit. Édesek voltak. Aztán hívott Ákos, h fél óra múlva beugorhatnak, hát persze. Másfél óra múlva meg is jöttek, délutáni alvás ki is maradt.

Származási hely: Dávid látogatóban

Dávid eleinte aludt, aztán felébredt, de nagyon jól, semmi nyüsz, mosolygott mindenre és mindenkire, mondta a magáét. Csengének már alvás közben is "nagyon aranyos" volt (mint minden pici gyermek mostanság), ében meg aztán egyfolytában ott kummogott körülötte. Előkerült Csenge régi játszószőnyege a csillagokkal, Dávid azon fordulgatott. Aztán kiszemelte Csenge régi zenekockáját, amit érdekes módon be akart kapni (25x25x25 cm).

Egyszóval nagyon édes volt, egy rossz szava nem volt, rengeteget vigyorgott, Csenge nagyon teccett neki, és viszont. Móka. Eztán már valóban csak annyit tudtunk tenni, h bevásároltunk, mert minden kaja elfogyott...

Énekeljen még!

Mirinek volt szülinapi partija a Bárka kávézóban. Előtte este toltam el a szekeret a budaörsi IKEA-ba, oszt vettem a közösen összedobott ajándékkártyát. Persze nem volt a kártyámon elég fedezet, így gyorsan neten be kellett avatkoznom, de meglett. Ez volt több, mint 20 ember összesített ajándéka.

A buli vicces volt, Csengével mentünk, de jó volt, mert ott volt Adél (2 éves), illetve a kislányok kedvence, Dani. Úgyhogy nagyon sokáig ment a Danival való zsiványkodás, rohinga, lépcsőzés, tánc, kaja. 11-re már nagyon sokan voltunk, szinten mindenki ott volt, és ekkortájt kezdődött a meglepetéskoncert.

Ez kisebb banda volt, rock-számokkal, de Csengének annyira nagyon teccett, hogy na. Rásimult a nyakamrafejemre, és együtt dülöngéltünk. Amikor abbahagyták (értsd: számok vége), kérdezte, hogy "Mikor énekel megint?", meg hogy "Énekeljen még!". Végig tapsikolt, táncolt, és lassúzott velem. Jut eszembe, Quimby. Szóval nagy élmény volt ez, ismét büszke lehettem. :)

Származási hely: Utcákon, tereken

kispöcsös

Szerdán ismét elmentünk a Kleopátra-házba 4d ultrahangra, hiszen ismét 28 heteek lettünk. Megnéztük a kis zsiványt, de alig mutatta magát. A jobb kezét az arca mellett tartotta, függetlenül minden piszkálástól.

Néha még a bal kezét is majszolta, grimaszolt is némileg, viszont csak az arcának a felét láttuk. Ami vicces, h olyan álla van, mint Mammának. :)

Származási hely: Ultrahang

nincs ebéd, nincs ovi

Elkúrtam. Nem nagyon, kicsit. ugyanis lemaradtam az augusztusi ebéd pótbefizetéséről, így visszavonhatatlanul lemondtam egyben az egész augusztusi óvodai jelenlétét Csengének. Persze nem direkt.

Ha nem fizetek azon a két napon, akkor kampó. Hát kampó. Mongyuk max két hetet lett volna úgyis, mivel jön Zalán. De akkor is tanulságos. A Rendszer lezár. Új rendszer van minden oviban, ez egy netvörk. Azt persze nem tudják megmondani, a másik ovibean mennyi hely van, és mikor zár. De biztos hasznos. Ha másért nem, megtanítja a szülőket arra, hogy időben fizessenek ebédet.

Te tudsz hintázni?

Ismét bringára ültünk, elmentünk megnézni a Leiningen ovit, ahova egy hét múlva járni fog Csenge kicsit. Persze beugrottunk a katicás jáccótérre. Ahol most nem Dorinával, hanem Amandával találkoztunk. Ő volt ott apukájával, és úk másik apukával őrültködtek a gyerek-pörgető játékokon.

Na de nem is ez a lényeg, hanem hogy Csenge úgy hintázott, mintha mindig tudott volna. Kérdezgettem is, hogyan van ez, hát ő bizony megtanulta Petrától, hogyan kell. Gyönyörűen, erővel úgy tolta a hintázást, hogy csak kamilláztam. Fényképek.

Származási hely: Utcákon, tereken

Aztán elmentünk a Leiningen ovihoz, megszámoltuk, hány homokozó, csúszda meg hinta van abban az oviban (többször annyi). Csenge végigment a kerítés talapzatán 400 méteren keresztül. Kitartó.

ugye tudod, hogy az a bicikli lopott?!

Hétfőn (és kedden is) Csengével felkerekedtünk a bicajjal. gondoltam, megnézzük az új vasúti összekötőt. előtte ugye az Attila utcában mentünk, megint megláttam a(z ex-) bicajomat a lépcsőházban. Odagurultunk (Csenge ülésben), mutogattam, h "Nézd, ott a bicajom", amikor megjelent Dávid a barátnőjével, finnyogva. Hátrébbgurultam, hogy ki tudjanak jönni, mindketten ugye bicajjal. Na akkor nagy levegő, és...

- Ugye tudjátok, hogy az a bicikli LOPOTT?
- (egyszerre) Á, ez biztosan nem lopott.
- Dehogynem, ezt a biciklit lopták el tőlem gyerekülésestül, mindenestül.
- Nem, ez nem lopott. Egyszer már én is aszittem, hogy ellopták, de mégsem.
- Ugyan már! Akkor az a lámpa ott rajta milyen lámpa?
- Ez gyári, ezt adják minden biciklihez a Decathlon-ban.
- Nem, az nem gyári. Azt a lámpát én vettem az Auchan-ban. Az nem Decathlon-os lámpa. Az ilyen, mint ez itt ni.
- (menekülőre fogja lassan, a csaaj már kihátrált rég; én meg belejöttem az osztásba)
- Nem nagy neked az a bicaj egy kicsit? Nem feltűnő, hogy mekkora? Az sem esik le, hogy most nekem ugyanilyen a bicajom? Nem kell nekem a bicaj, látod, már van egy másik. Nekem csak a kislányom bukósisakját add vissza!
- (már 5 méterről, kicsit megalázkodva) Ne nézzél már csövesnek...
- Nem nézlek csövesnek, nekem csak a bukósisakot add vissza... (de ezt már csak félig hallja... közben egy lakó épp a hallgatózást abbahagyva becsukja az ablakot, amikor odanézek)

Igazán nem tudom, ez jó lépés volt-e, de kurvajól esett az arcát pszichikailag földbedöngölni. Ebben egyébként sem vagyok rossz. Azóta minden nap megfordulok ott; a csengetést meg a fütyülést (munkába jövet-menet is ott haladok el) inkább nem jáccom meg.

Szerdán láttam őket (Csengével, Mammával, Pistabával mentünk meglátogatni Bence kutyát a sarokra): immár bicaj nélkül indultak el "randizni", de a másik irányba, mint ahol álltam. Még azért egyszer meg fogom kérdezni a sisakot is, meg annak a személyét, akitől vette.

De utána nekivágtunk a hídnak, amire kicsit nehezen jutottam fel, de sikerült. Sajnos nem végig lett a burkolat felújítva (kis szakasz kimaradt, ami effektíve nem is híd), de így is csúcs. Rengeteg bicajos volt a hídon, átmentünk a Római partra, végig tök jó úton. Leültünk Csengével a partra, és ahogy szoktuk, elővettük a kaját (kex, chips, üccsi), és majszoltunk. közben a kacsákat etettük a kajánkkal; nem is gondoltam volna, hogy a kacsák mennyire imádják a cba omlós vaníliás kekszet. Hazafelé menet a kecskékhez is leugrottunk a hídról, de most annyira nem volt vicces. Egy liba viszont beszélgetett Csengével, kiabált vele. Annyira király volt. Később megint előjött, és mondta Csengének a magáét. én nem láttam még ilyet, télleg nem volt ott métereken belül senki. Visszafelé a vonat elment mellettünk, és habár halk modern vonat, Csenge így is megijedt. remélem, megszokja.

választások hétvégéje

pénteken irány kecsó, merthogy Krisztó szülinap, Tündi névnap ünneplés. No meg szavazás. Pénteken beugrottunk IKEÁ-ba, gondoltuk Tündinek megvesszük és levisszük a vitrint. Meg is tettük, persze feleslegesen, mert Krisztó már megvette a héten, csak nem szólt. :) Így Andreas-nak lett egy.

Szombaton nem csináltunk effektíve semmit, kis jáccótér. Délelőtt pici madárfiókákkal találkoztunk a Természet Háza mellett, őket Csenge meg is simogatta, vizet is vittünk nekik, de nem kellett. Nagyon édesek voltak, vicces volt az egész.

Származási hely: Utcákon, tereken

Délután Főnökék mentek bulizni (jó balhés indulással), aztán lerendeztük a vitrinek sorsát, ami miatt meg Mamma ordítozott és vagdalózott. Vasárnap Csőszi Andival találkoztunk a jáccótéren, Csenge meg addig rágta Mumma fülét, hogy kettesben elmentek szavazni. Aztán léptünk haza, végig esett az eső, amíg autóban voltunk, de egyébként semmikor máskor. Délután Csenge velem jött szavazni (az ucca túloldalára), mindenki dicsérgette a táskáját, de ő persze meg se mukkant.

Este persze jó sokáig fent voltam, meg is érte, de ez egy másik fajta történet.

vaze, az az én bicajom!

érdekes sztori. megyünk haza Mummával (Magdi néni megint hazavitte Csengét, ami nagyon jó), oszt az utcánk sarkán kifordul egy bicajos fiatal csávó. De kurva ismerős a bicaj, hé, ez nem...?! De! Mummának mondtam, menjen haza, én pedig - miután a döbbenet engedte - elkezdtem emberünk után sétálni. Merthogy csak lengén, lazán, szlalomozva gurult.

Mint kiderült az Attila u. 29-be ment a csajához, és Dávidnak hívják. Vártam. gondoltam, megvárom. Közben pedig bizonyítékot gyűjtök, hívom a rendőröket stb. Tehát felváltva hívtam a rendőrséget, a Decathlon-t, meg Mammát. Míg Mamma kereste a számlát, infót gyűjtöttem. A helyzet:
- rendőr akkor jön ki (érdemben), ha van hiteles doksim egy alvázszámról, amely egyezik az érintett bicajjal,
- a Decathlon-ban nem tudja, csak a főnök megnézni az alvázszámot, és nem is tudják, pontosan hol van (az alvázszám, de végülis a főnököt sem),
- a számlára nem írták rá az alvázszámot, így az valszeg a gépben sincs meg.

Amikor kijöttek párosan a házból - értelemszerűen bicaj nélkül -, akkor még ez az infó nem volt meg, így nem mondtam, tettem semmit. Később, amikor már elpárolgott a tervem, már mindegy volt. Mivel edzés volt, mentem, és gondoltam, a legközelebbi találkozáskor majd megmondom, amit kell. Mert itt ma ebben az országban mást nem lehet tenni. Illetve lehetne, de az nem az én asztalom.

májusi morzsák

nagyon sok fontos apróság történt még májusban, amelyek nem adnak ki külön galériát. fontos megemlíteni a pincefelújításhoz kukázott zseniális békebeli fiókosasztalt pl., amelyet most már inkább - barna színben - a verandára szánok. lényeges momentum most már a hentes a Csanády-ban, ahol a sült császár valami félelmetesen jó.

Fontos, hogy Csengének a második fodrászat is csontnélküli lett, illetve hogy - Jázmintól eltanulva - bátran ugrál le magaslatokról. Ez is része a májusi "nagylányosodásnak".

Származási hely: Májusi zsiványságok

Végül a rossz idő megpecsételte, de azért változatosra sikerült a gyereknapi hétvége: Kecsón együtt néztük Zalánt (Csengét nem érdekelte), aztán megnéztük a Kölyökparkot. vasárnap kimentünk a Városligetbe, ahol ázással egybekötve megnéztük a játékkiállítást, belenéztünk a Nemzeti Vágtába (ez teccett). Délután Rasiékhoz látogattunk el, ahol Andriska is vendégeskedett. Itt Csengéék nagyot jáccottak: kanapéról ugrálás után babakocsival elütés és rohangálás jött, fél9ig. Jó betekintést kaptunk a fantanyaralásba.

Másnap délután Ferkóékkal mentünk a Vérmező téri jáccóra, mert a Kerék utcai be volt zárva. Így se volt rossz, fain jáccótér volt. Habár Rasival meg is jegyeztük, hogy így jáccótéren ölég nehéz beszélgetni. Olyan, mint otthon. Néha le kell ordítanunk Csengét, mert ugye ő is mongya, és ha nem figyelünk, növeli a hangerőt. :)